LEGENDAUTAM – 27. FEJEZET – KUNBAJAI TRAMINI ÉS A KÉK TRABANT PÁRBAJOZOTT: EGY KUNBAJAI ÉJSZAKA EMLÉKE

Emlékeztek még, amikor a Kunbajai Tramini vagy a Rajnai Rizling, és a kék Trabant párbajozott a Bácsszőlősei sárban?  Mi ott voltunk! Bácsalmásról indultunk Jenő bácsi presszójából, és egy sötét dűlőúton kötöttünk ki, fejtől talpig sárosan, de szakadva a röhögéstől. Ez a sztori nem csak a borról szól, hanem rólunk négyünkről... és arról a két barátunkról, akik már az égi asztaloknál kérik a következő kanyart. Olvassátok el ezt a retró időutazást, garantáltan eszetekbe jut majd a saját fiatalságotok! Egy igaz történet barátságról, sárról és az elmaradhatatlan hosszú nyakúról!

LEGENDAUTAM – 26. FEJEZET: BÁCSALMÁSON A NAGYPRESSZÓ, A RITT ÉS CASUCCI FARMER ÉS A JUGÓ MAMUSZ

 

Ez a bejegyzés egy igazi időutazás a 80-as évek elejére, amikor Bácsalmás utcáin még a keverék benzin és az Impulse spray illata szállt. Felidézzük a szombat estéket, amikor a Ritt és Casucci farmer és a Levi’S® ing volt a belépő a falu közepére, a legendás Nagypresszóba.

Tarts velem, és emlékezzünk együtt a szabadkai piaci portyákra, a trafóházon vívott kemény szkander-csatákra, és a lányokra, akik C.C. Catch frizurával és jéghideg Cherry-likőrrel tették felejthetetlenné a disco-esteket. Ez a történet a barátságról, a betyárbecsületről és arról az életérzésről szól, amit csak mi, "retro-gyerekek" érthetünk igazán.

LEGENDAUTAM – 25. FEJEZET EGYSZER MAJD HAZAÉREK – RETRÓ VASUTAS KALANDOK EGY HÉTKÖZNAPI UTASTÓL

 

Van, hogy a vonat késik. Van, hogy rossz helyen szállsz le. Van, hogy egészen máshová visz, mint tervezted.

De ha nem adod fel, ha mersz elindulni, akkor a dolgok úgyis megoldják.

Én, Attila (Egér), , bottal, bénult kézzel, rossz lábbal és afáziával járom az országot — és közben történeteket gyűjtök. Kelebia, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Nyugati… minden állomás egy új kaland. A történeteim igazak! És ha valamit megtanultam az úton, az ez: Nem kell mindent tudni. Elég, ha mersz menni. A többit megoldják a dolgok. A vasút nem siet. De én sem. Mert tudom: egyszer úgyis hazaérek.

LEGENDAUTAM – 24. FEJEZET: Bácsalmáson, a nagy presszó korlátjánál és a gimi betonfalán – hajnali beszélgetések

Mikor volt utoljára olyan éjszakád, amikor, Bácsalmáson megállt az idő a mozi előtti korlátnál? Amikor még nem a telefont nyomkodtuk, hanem órákig beszélgetünk nagy presszója mellett, és átdörzsöltük egymás karjára a diszkós UV-pecsétet, hogy jusson pénz VBK-ra?  Szedtük össze az aprót a hajnali lepényre, és pontosan tudtuk, kinek mekkora darab jár belőle. Nosztalgiázzunk egyet együtt a legemlékezetesebb utcai csínyekről és a gyerekkorunk szabadságáról! Aki a ’80-es években volt gyerek, az tudja, miről beszélek! Ez a blogbejegyzés visszarepít abba a korba, amikor az utca volt a játszótér, a barátság.